Miért lehet a állami kriptoalapok következő nagy katasztrófája a közfinanszírozásban 2025-ben
A kriptoalapokban gondolkodó államok milliárdokat kockáztatnak az adófizetők pénzéből. Íme, miért javasolják a szakértők a körültekintést, mielőtt New Hampshire nyomdokaiba lépnének.
- $2 trillion: A 2022-es kriptopiac összeomlásában elvesztett érték.
- 70%: Becslések szerint a kriptopiacokon a hamis kereskedési forgalom aránya.
- $9.3 billion: A 2024-ben jelentett amerikai fogyasztói veszteségek a kriptobűncselekmények kapcsán.
- 100% -os növekedés: A kriptovalutákkal kapcsolatos pénzügyi bűncselekmények, amelyeket az FBI-nak jelentettek, egyetlen év alatt.
Drámai pénzügyi kísérlet bontakozik ki az állami képviselőházakban az Egyesült Államok-szerte. New Hampshire a nyilvános alapok felhasználásával tervezett Bitcoin-alapokkal került a hírekbe – heves vitát indítva arról, hogy más államoknak követniük kellene-e a példájukat, vagy inkább el kellene menekülniük. A politikai pénzek özönlik a választásokat, és a kripto lobbi soha nem látott magaslatokba érkezett, néhány törvényhozó lelkesen kezeli a volatilis digitális eszközöket, mint a következő aranytartalékot.
De a felhajtás mögött régi veszélyek és új kockázatok állnak, amelyek soha nem látott méreteket öltöttek. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a stratégiai kriptoalapok a 2025-ös közfinanszírozási katasztrófává válhatnak, ahol az adófizetők maradnak a kockázatos digitális érme-beruházásokkal, amelyek egyáltalán nem stabilak.
K: Mi hajtja az államokat, hogy kriptoalapok fontolgatásába kezdjenek 2025-ben?
Olyan államok, mint New Hampshire, felugrottak a kriptovaluta vonatra, a Bitcoint és más tokeneket innovatív pénzügyi fedezetként hirdetve. A kriptohívek azt állítják, hogy a digitális eszközök védelmet nyújtanak az infláció és a piaci sokkok ellen, korábbi árnövekedésekre hivatkoznak, mint bizonyíték arra, hogy “a számok csak felmennek”.
Mindazonáltal ez az optimizmus figyelmen kívül hagyja a vad volatilitást és a katasztrofális veszteségek történelmét. A SEC és más felügyeleti hatóságok folyamatosan figyelmeztetik a manipulációkra, csalásokra és bennfentes kereskedésekre, mint a kriptopiac elterjedt jelenségeire. 2022-ben egyedül több mint 2 billió dollár tűnt el a befektetők portfólióiból – emlékeztetőül, hogy az árak is eshetnek, és gyorsan.
Mennyi kockázatot vállalnak az adófizetők?
A közszolgáltatások kriptoalapjai inkább spekulatív szerencsejáték, mintsem eszközkezelés. A kripto hírhedt árfolyam-ingadozása, a gyakori hackelési esetek és a gyenge felügyelet veszélyes helyzetet teremt bárki számára, aki adófizetői pénzt használ. 2024-ben az amerikaiak elképesztő, 9,3 milliárd dolláros veszteséget jelentettek kriptoalapú csalások révén, ez a szám megduplázódott az előző évhez képest – annak ellenére, hogy a legtöbb áldozat sosem nyújt be panaszt.
Az iparági bennfentesek manipulálják ezeket a likviditás híján szenvedő piacokat, hamis kereskedéseket rendezve, amelyek akár a napi forgalom 70%-át is kitevő. Az állami vásárlások “bálnáknak” – azoknak, akik már hatalmas Bitcoin-tartalékokkal rendelkeznek – egy könnyű kiutat kínálnának. Az adófizetők viszont pontosan akkor maradhatnak sebezhetőek, amikor a következő buborék kipukkan.
A perspektíva kedvéért: amikor a kormányok stratégiai készleteket birtokoltak olajban vagy búzában, valódi, világos haszonnal bíró erőforrásokat halmoztak fel. A kriptoezen, másrészt, még mindig nem bizonyította széleskörű hasznosságát a spekuláción, felhajtáson és a tilalmas finanszírozáson kívül.
K: Miért támogatják a politikai vezetők most a kriptoalapokat?
A kripto szektor politikai költése drámaian megugrott, számos állambeli enyhe szabályozási programot formálva. A piacok “kripto télbe” ragadtak, a bálnáknak pedig gyorsan szükségük van új vevőkre. A közpénzek Bitcoinba történő beépítése egy csatornát teremt a kripto elit számára, hogy pénzt hozzanak ki, óriási kockázatot átruházva a hétköznapi állampolgárokra.
Különösen figyelemre méltó, hogy a legnagyobb szószólói a állami kriptoalapoknak pontosan azok a személyek, akik korábban hevesen ellenzik a kormányzati beavatkozást a szabad piacokon – ellenálltak mindentől a Stratégiai Kőolajtartalékig a szövetségi mentésekig. A kettős mérce nehezen ignorálható.
Hogyan védhetik meg az államok a közpénzeket a kripto csapdáktól?
A szakértők egyöntetűen javasolják, hogy az államok tartsák távol magukat a kripto iránti FOMO-tól. E helyett a vezetőknek emlékezniük kell elsődleges kötelességükre: a közforrások hosszú távú védelmére. Olyan amerikai szövetségi ügynökségekkel, mint a FBI és az FTC, amelyek elképesztő veszteségeket és folyamatos bűncselekmények sorozatát dokumentálják, a felelősségvállalás azt jelenti, hogy el kell kerülni a vonzó de felelőtlen spekulációkat.
Amíg a kripto nem bizonyítja tartós értékét a szerencsejáték és a bűnügyi pénzügyek mellett, a megfontolt kezelés óvatosságot követel – nem magas kockázatú fogadásokat.
K: Mit kell követelniük a bölcs adófizetőknek és politikai döntéshozóknak?
Átláthatóság. Bizonyíték. Felelős kezelés. Mivel új pénzügyi botrányok jelennek meg havi szinten, a polgároknak világosan meghatározott költség-haszon elemzést kell követelniük, mielőtt bármilyen közpénz áramlana a digitális eszközökbe. A nyomon követési előélet számít – és jelenleg a kripto számai nem az adófizetők javát szolgálják.
Állami vezetők: Ne játsszátok el a jövőt. Védjétek meg az adófizetők pénzét – kerüljétek a kripto FOMO-t, és követeljetek valós elszámoltathatóságot.
-
Akciójegyzék:
- Követeljétek a teljes átláthatóságot minden állami pénzügyi döntésnél, amely a kriptovalutákkal foglalkozik.
- Ragaszkodjatok független auditokhoz és kockázati jelentésekhez, mielőtt bármilyen kriptoalap tervezet előrehaladna.
- Szorgalmazzátok a nyilvános meghallgatásokat és szakértői tanúvallomásokat, mielőtt az állam Bitcoinra fogadna.
- Tartsatok lépést a kripto kockázatokkal a NYT és a Reuters oldalakon.
- Emlékeztessétek a törvényhozókat: A pénzügyi felelősség és a közbizalom jön először.
